2021.09.11
Az utolsó pillanatban értesültem róla, hogy az Erasmus Student Network szombatra szervez egy kirándulást a közeli tóhoz, amit egyszer mindenképpen meg szerettem volna nézni. Azt hittem, hogy ezekre az eseményekre csak tagok mehetnek, ezért gyorsan regisztráltam és beiratkoztam a szervezetbe, de amikor mentem átvenni a kártyát, kiderült, hogy nem minden programhoz szükséges ESN tagsággal rendelkezni. A tagsági díj egyébként 10€ volt, ami rengeteg kedvezményre jogosít majd fel, de arról még nem tudok nyilatkozni, hogy mennyire éri meg. A gyülekező pont délután fél ötkor a Porta de la Mar-nál volt, a helyi járatos buszok megállójában, ahonnan a 24 és 25-ös számú buszok indultak a tóhoz. A jegy oda-vissza 3€ volt, amit a sofőrtől is meg lehet venni felszálláskor. Rengeteg diákot vonzott ez az esemény, így az első buszra nem is fértünk fel. Őszintén szólva a szervezés nem volt profi, mivel nem maradt ott egy ESN tag sem, így többen próbáltuk megfejteni, hogy mikor jön a következő busz és hol kell majd leszállnunk mert erről semmilyen információt nem kaptunk. Végül sikerült eljutni a tóhoz, azonban mindenki rossz megállónál szállt le. Nagy volt az összevisszaság, nem tudtuk hol a csapat első fele és mindenki másfelé indult el a megállóból. Végül nagy nehezen ugyan, de lejutottunk először a La Garrofera nevezetű partra, ahol lehetett volna fürdeni is, de mivel ezt senki sem tudta előre, a többség nem hozott fürdőruhát… A part egyébként gyönyörű volt, nekem jobban tetszett, mint a Cabanyal után található partszakaszok, amiken eddig megfordultam.
Amikor elkezdett lemenni a nap, elindultunk gyalog az Albufera tó irányába, hogy ott nézzük meg a naplementét. Ez a védett környezetvédelmi terület tömérdek élőlénynek nyújt otthont, valamint fontos pihenő helyet a költöző madarak számára. A tó édesvizű és körülbelül azonos területet foglal el, mint maga Valencia és a környező rizsföldek, folyók és csatornák vízgyüjtő területeként szolgál, majd a Földközi-tengerbe torkollik.
A Mirador del Pujol kilátóhoz mentünk, ahol elég nagy volt a tömeg, viszont a kilátás mindezt kárpótolta. A tavon elhelyezett halászhálók, az ezeken megpihent madarak és a hajókázó turisták egészen giccses naplemente élményt nyújtottak. Viszont legközelebb, biztosan kisebb csoporttal és nem egy ennyire felkapott kilátó pontra mennék, mert így alig volt hallható a természetes élővilág. Valamint szerintem az egész környéken érdemes lenne egy napot túrázni a tűlevelű erdőkben és fürdeni a növényvilágban is gazdag privátabb hangulatú partokon.
Comments