2021.12.08
A vasárnapi Alcalá túra kapcsán már említettem, hogy tervben volt Peñiscola is, viszont arra már nem jutott időnk. Valamilyen csoda folytán viszont, az utolsó pillanatban észrevettem, hogy szerdára a Happy Erasmus szervez egy kirándulást Vilafamés és Peñiscola városába. Mint már említettem, nem a kedvenceim a szervezett utak, de sajnos ezek a szervezetek is tudják nagyon jól, hogy ennyi pénzért két várost lehetetlen lenne egyedül bejárni. Hiszen mikor Alcalá de Xiverthez mentünk ami közel van Peñiscolahoz, akkor fizettünk 17 eurót a jegyekért, tehát valószínűleg csak Peñiscola lett volna 20 euró körül, így a szervezettel pedig két városba jutottunk el 23 euróért.
Szerdán 9:30-kor indultunk el a Tarongers épülettől, az egyetemváros mellől és az útitársam ezúttal Kata volt. Az első úticél Vilafamés volt, egy gyönyörű 1800 fős kisváros, amit 2005-ben kulturális örökségnek nyilvánítottak. Spanyolország legszebb városai közé tartozik. Az óváros nagyon szép állapotban fennmaradt középkori épületei között cikk-cakkos utcákon keresztül lehet feljutni a várhoz, és külön tetszett, hogy nem csak egyetlen út vezet fel. Érdemes össze-vissza barangolni a keskeny utakon, lépcsőkön, mert egyszer úgyis a várnál fog kilyukadni az ember. A domb tetején magasodó vár különlegessége a kör alakú torony, ami muszlim eredetéről árulkodik. Pár óra szabadidőt kaptunk a városban, ami bőven elég volt felfedezni a főbb látványosságokat, inni egy finom kávét az egyik hangulatos utcában, majd elsétálni arra a kilátóra, ahonnan belátni az egész várost.
A következő és egyben utolsó utunk Peñiscola felé vezetett, ahol sötétedésig, 6-7 óráig kaptunk szabadidőt. Ez a város sokkal nagyobb, mint az előző, így oda kellett is egy fél nap bejárni. Először valamilyen ebéd után kutattunk, majd a friss pizzánkkal leültünk a tengerpartra piknikezni. Ezután a vár és az óváros felé vettük az irányt. A várba előre online meg lehet venni a jegyet (3 euró), így elkerülhetjük a sorban állást a jegypénztárnál. Az óváros hangulatát a többnyire fehérre festett többemeletes házak és a köztük lévő sikátorok, valamint a rengetek étterem és bolt határozta meg. Itt található egy olyan épület, amely az egyik fő látványosság, a tengeri kagylókkal kirakott ház. Hatalmas tömeg volt előtte, sőt sorban állas is, mert mindenki itt szeretett volna csoportos fényképet készíteni.
A vár maga egy hatalmas komplexum, nagyon igényesen felújított belső és külső terekkel. Rengeteg terem volt, ami a vár történelmét mesélte el, volt interaktív kiállítás, kápolna, rengeteg makett a vár különböző állapotairól. Szerintem csak a várban eltöltöttünk közel egy óra hosszát, mert sok mindent lehetett nézni. A legfelső szintről pedig gyönyörű panoráma nyílt a félszigetről, ami engem kicsit emlékeztetett a Calp-ban látottakra. A nap végére már meglehetősen elfáradtunk a sok sétától, így a hazaút előtt még beültünk kicsit pihenni egy étterembe. Utána visszaindultunk a találkozópontra, ahonnan láthattuk az óvárost esti fényekben is.
