top of page

Torrent - városnézés Valencia közelében

2021.11.13


Ez alkalommal nem szervezett túra keretein belül mozdultam ki Valenciából. Elég spontán módon az előző hét végén böngésztem az építészeti oldalakat, ahol közeli projekteket kerestem, amiket meg lehetne tapasztalni élőben is. Így bukkantam rá egy nem régiben restaurált toronyra, ami az oldal szerint Picassent-ben található. Beírtam az útvonaltervezőben és kiderült, hogy nagyon közel van, még metró megálló is van a településen. Mivel ez nem tűnt hosszú programnak, szerettem volna összekötni egy másik látnivalóval is, ezért még folytattam a kutatást. Torrent városa picassenti megálló előtt van és mint kiderült nem rég építettek egy közösségi házat, ami piacként is funkcionál és érdekesnek tűnt a képek alapján. Szombaton a tervezettnél kicsit később indultunk a hosszúra sikeredett péntekesti bachata óra és az azt követő buli miatt. Torrent körülbelül egy órára volt tömegközlekedéssel a lakásunktól. A metró gyönyörű narancs és mandarin ligetek mellett ment el, mivel Valenciából kiérve a felszínen közlekedik. Torrent egy apró kis város Valencia vonzáskörzetében, amelynek a főterén egy erődítmény található. Nyüzsgött a helyiektől a tér, akikhez csatlakoztunk egy kávé és pirítós erejéig. A modern épület a romos erőd mellett nagyon érdekes kontrasztot képezett, nem feltétlenül rossz értelemben.

A kávé után még elindultunk céltalanul járni az utcákat és megtapasztalni az igazi spanyol életérzést. A nagyvárosokról mint Valencia is, elmondható, hogy eltérő életstílust képviselnek, mint az ország túlnyomó többsége. Magyaroszági viszonylatban is Budapest egyedi és saját karakterrel rendelkezik, míg az ország többi része nem hasonlít rá. Érdekesebbnél érdekesebb épületmegoldásokba botlottunk lépten nyomon, de összeségében elmondható, hogy kevesebb az ízlésesen kivitelezett ház. A legtöbbnél szerintem csak annyi volt a koncepció, hogy csempe legyen a lábazat, a minta meg nem számít. Mást nem tudtam elképzelni, amikor egy nagyon gyenge fa parketta padló imitáció lábazatot láttam az egyik házon, bár valamiért nagyon beleégett az emlékezetembe. Az egyik legérdekesebb pedig egy nagyon színesre festett épületekkel és tűzfalakkal körülvett játszótér volt, amivel szemben egy elbontott épület maradványait láthattuk.

Ezután folytattuk utunkat metróval Picassentbe, ahol érkezésünk után realizáltam, hogy a torony ami miatt jöttünk, másfél órára van tőlünk gyalog és az egyetlen opció amit ajánlott az útvonaltervező, visszavitt volna Valenciába és busszal vissza a környékre. Ezért mivel már késő délután volt, sétáltunk még egyet abban a városkában is, de úgy döntöttünk, hogy a tornyot majd valószínűleg egy másik alkalommal fogjuk megnézni. Egyébként még láttunk egy-két szép régi és új építésű épületet azon a kicsi településen is.


Valenciában már nagyon otthonosan érzem magam és imádom, hogy a belvárosban sikerült végül lakást találnunk, mert itt állandóan történik valami. Ha másol laknék, akkor nem lenne lehetőségem ennyi időt itt tölteni, mert az egyetem kint van a belvárostól messzebb, a part irányában, a bulik legtöbb esetben Cabanyalban vagy a Blasco Ibanez utca környékén vannak, így ez a terület teljesen kiesik a UPV-s diákok területéről. A belvárosban egyébként van pár egyetemi kar elszórva, de ezek nem tudom pontosan milyen karhoz tartoznak. Rengeteg tüntetés van errefelé, volt hogy kommunista párt tagok vonultak az erkélyünk alatt, utoljára művészeti karos diákok tüntettek a fast fashion ellen, aminek elképesztő hangulata volt, mert mindenki vigyorogva, egyedi (szerintem általuk tervezett) ruhákban vonult az utcán és a tömeg elején és végén táncoló dobosok fokozták a hangulatot. Nagyon messziről lehetett őket hallani, hogy éppen merre tartanak és amikor elhaladtak mellettünk éreztem a mellkasomon a hanghullámok nyomását. Teljesen elvarázsolt az egész. Előző héten pedig akusztikus zene hangja szűrődött be az ablakunkon ( ami hozzáteszem nem nehéz, mert egyrétegű üveg van benne és tömítést se sokat látott életében :) ) , és mint kiderült egy fickó egy szál gitárral énekelt alattunk. Annyira jókor jött és kellett a lelkünknek élőzene, hogy felkaptuk a kabátunk és lementünk hallgatni. Volt egy másik csapat is akik szintén a mellettünk lévő házból jöttek le a zene miatt és egy jó hangulatú beszélgetés alakult ki. Ez egyébként az utcánkon kimondottan nem jellemző, de az egy perc sétára található főtéren mindig akad valamilyen előadóművész vagy ingyenes kiállítást amit meg lehet nézni.

Comments


bottom of page